Ford Transit MK1 - a Ford Transit kisteherautó első generációját 12 évig változatlanul gyártották. Ez az első hely a Transit modell leghosszabb gyártású generációja között. Az első generációs Ford Transit MK1 (az úgynevezett Mark I) vagy a Ford Transit 1965 - 1978-ban került előállításra. Egyesek szerint az első generációs Ford Transit húsz évig gyártották. Ennek oka az, hogy a Ford Transit MK2-t a Ford Transit MK1 arcfestékének tekintik. Ennek oka az, hogy csak 1986-ban, az MK2 modell gyártása után fejlesztette ki a Ford egy teljesen új VE6 platformot a Ford Transit számára.
(fot: cubeofcars.com/?p=147)
Az első generációs Ford Transit-t eredetileg az angliai Berkshire-ben lévő Ford gyárakban szerelték össze, ám ennek a modellnek a kereslete meghaladta az üzem lehetőségeit, így a gyártást áthelyezték Southamptonba. A Ford Transit furgon későbbi generációi szintén a Southampton gyárban készültek 2013-ig, amikor a Ford termelésének nagy részét Törökországba költöztette.
A Ford Transit Mark I-t szintén számos más gyárban gyártották, a világ különböző pontjain. A holland piacon a Ford Transit-t a 70-es évek közepétől 1981 végéig a helyi piacon gyártották. A Transit MK1-et Belgiumban, Törökországban, Ausztráliában, Dél-Afrikában, valamint Új-Zélandon és Dél-Koreában is gyártották.
A Ford Transit első generációja az Egyesült Királyságban található Ford fióktelep és a németországi Ford divízió (Ford Thames 400 + Ford Taunus Transit = Ford Transit MK1) közötti együttműködés eredménye. Ez az együttműködés rendkívül sokoldalú haszongépjármű, a Ford Transit bevezetését eredményezte. Az első tranzit forradalom volt a könnyű haszongépjárművek világában. Amerikai autókhoz modellezve, nagy Ford Transit hűtőrács és az autó széle fölött kiálló túlnyúlásokkal, sokkal nagyobb rakományterületet kínált, mint európai versenytársai. A karosszéria széles választéka és a rendkívül sikeres benzinmotorok gyorsan a Ford Transit-et tették a legkeresettebb kisteherautók Európában.
(fot: bespoketraders.com/1968-ford-transit-mk1-lwb-v4-9995/)
Kezdetben a Ford Transit Mark I, amelyet a brit piacon ajánlott, 1,7 és 2,0 literes benzinmotorral volt ellátva. A V4 rendszer motorjának köszönhetően a motor mérete lerövidült, ami lehetővé tette az új hajtóegység elrejtését az első motorháztető alatt. A Ford által az új egységekkel bevezetett innováció egy generátor használata volt, míg a brit piac legfontosabb versenytársai továbbra is csak dinamót kínáltak. A Ford Transit MK1 egy 43 lóerős (32 kW) dízelmotorral és a Perkins-kel is kapható. Érdekes módon ez a motor túl hosszú volt ahhoz, hogy a Ford Transit MK1 motorháztetője alá lehessen helyezni, ezért úgy döntöttek, hogy kiterjesztik a jármű elejét. Ez a motor bizonyult nem túl dinamikusnak és nem túl népszerűnek, ezért 1972-ben a Ford úgy döntött, hogy cseréli ezt az egységet York modelljére. Európában, míg a Ford Transit első generációjának több motorváltozata volt, közvetlenül vagy közvetve a Ford Taunus Transit-ből származik, ezek 1,3, 1,5 és 1,7 liter űrtartalmú egységek, valamint az Essex 2.0 voltak. A Ford Transit hosszú elülső részének köszönhetően 3.0 Ford Essex V6 motorral lehetett felszerelni. A 3 liter motorteljesítményű kisteherautó gyorsan vált a vezető járművé az egyenruhás szolgáltatásokban.
(fot: flickr.com/photos/photiste/33332329348)
Kíváncsiság:
1972-ben a nagyvárosi rendőrség még megemlítette a Ford Transit MK1 teljesítményét: "A Ford Transit-eket a banki támadások 95% -ában használják. Egy autó teljesítménye és 1,75 tonna zsákmány helyének köszönhetően a Transit bizonyult a tökéletes menekülési jármű ... ”, leírva azt„ Nagy-Britannia legkeresettebb kisteherautójának ”.
|
Taunus V4 |
Taunus V4 |
Taunus V4 |
ESSEX V4 |
ESSEX V4 |
Perkins I4 |
York I4 |
ESSEX V6 |
I6 (Australia) |
Kapacitás |
1.3 |
1.5 |
1.7 |
1.7 |
2.0 |
1.8 |
2.4 |
3.0 |
3.3 |
Teljesítmény (HP) |
50 |
60 |
65 |
74 |
93 |
43 |
62 |
138 |
120 |